Ungvári járás

Az Ungvári járást 1946-ban alapították. Ukrajna Kárpátaljai területének délnyugati részén fekvő járás északon a perecsenyi, keleten a munkácsi, délkeleten pedig a beregszázi járással határos. A járás nyugati és déli részén húzódik a szlovák és a magyar határ. Itt található Ukrajna nyugati kapuja, Csap városa is, amely Közép- és Délkelet-Európával köti össze az országot. 0,9 ezer négyzetkilométernyi területet foglal magába az ungvári járás, ahol (nem számítva Ungvárt, mely területi és járási központ egyben (1 városi típusú település és 29 községi tanács működik, a tanácsok hatáskörébe 66 település tartozik, amelyek a tiszántúli síkság, valamint az ukrán Kárpátokelőhegységénél helyezkednek el földrajzilag.

Az ungvári járás nemzetíségi összetétele:

A járásban közel 66 ezer lakos él.

• ukránok - 58,4%
• magyarok - 33,4%
• szlovákok - 2%
• oroszok - 2%
• cigányok - 4,12%
• szlovák - 1,6%
• más nemzetiségű - 0,5%

Csapot 2004-ben megyei jogú városi rangra emelték. Legnagyobb települése a magyarok lakta Nagydobrony - 5,6 ezer, illetve a 4 ezer lakosú Szerednye.

A Tisza felső folyásánál az i.sz. 6. században trák népességet említenek a történeti források, amelyet szláv népcsoportok váltanak fel. 896 a magyar honfoglalás kora. Anonymus Gesta Hungaromm című munkájában felhívja a figyelmet arra a történelmi eseményre, miszerint Álmos vezér Ungváron ruházza át hatalmát fiára, Árpádra.

A vármegyét a krónikák már 1085-ben említették.

A történelmi Magyarország egykori Ung vármegyéjének keleti része a második világháborút követően a Szovjetunióhoz, majd a mai Ukrajnához került, a vármegye nyugati fele pedig Csehszlovákia része lett.

A gazdag történelmi emlékek mellett nemes borfajtáíról is híres e vidék. Sok patinás régi pince található az ungvári járásu Szerednye községében, borászata pedig több évszázados múltra tekint vissza.

Emlékhelyek, nevezetességek:

A XII - XIV. században épített kőerődítmények közül a szerednyei, a nevickei, valamint az ungvári vár tekinthető meg. A történelmi Magyarország egyik legrégibb vára az ungvári. A vármegyét a krónikák már 1085-ben említették. A vár termeiben jelenleg a Kárpátaljai Történelmi Múzeum működik, szomszédságában pedig a Kárpátaljai Néprajzi Múzeum, a skanzen található. A szerednyei várat a XIII. században emelték. Az építmény voltaképpen egy majdnem négyzet alakú (18 x 19 m-es), melynek alsó szintjén - hogy megnehezítsék a támadók bejutását - nincs bejárat. A kapu a második szinten található. Ide fel egy létra segítségével jutottak a bekéredzkedők. Bent, a szintek közötti közlekedést a kiépített csigalépcső révén oldották meg. A vár lakóinak vízellátást egy kőből kirakott ásott kút biztosította. A helybéliek úgy tudják, hogy a kútban, jóval a vízszint mögött egy folyosót építettek ki, amely a várat összekötötte a településen található pincelabirintussal. A pince Szerednye másik nevezetessége, ma is megvan, benne a Leányka Agrárcég a borát érleli - közel 900 m hosszú, szélessége 5-6 m, magassága olykor meghaladja az 5 métert, máshol csupán 1,6 m. A bejáratnál kifüggesztett latin nyelvű felirat arról tudósít, hogy a pincét 1546 és 1556 között török foglyokkal vájatták a Dobó fivérek.

A nevickei vár Ungvártól 12 km-re, az Ung folyó és a Vajda patak által közrefogott vulkanikus sziklán, 260 m magasan áll. Már a XII. században földvár állt ezen a helyen, végleges alakját a XV. - XVI. században nyerte el. A vár mellett a szovjet időkben nemzetközi ifjúsági tábor létesült, ma modern turistatelep működik itt.

A kultikus építészet gyöngyszemének tartják a X - XI. század táján épített gerényi rotundát, mely egyedülálló emlékmű. A templom felbecsülhetetlen értékei közé tartoznak a néhány századdal később készített freskók is, az olasz festészeti iskola remekei. Az ungvári járás nevezetességei között említhetjük az Ungvár közelében található bátfai, palágykomoróci, gálocsi református templomokat. A járás, sőt egész Kárpátalja egyik legmodernebb ifjúsági központja, amely a legdivatosabb és legközledveltebb szórakozóhely is a Nagydobronyban található Sting Szabadidőközpont.

Gazdasága

Függetlenségének kikiáltásával Ukrajna fontosnak tartja a szomszédos országokkal való jó kapcsolatok ápolását. Földrajzi adottságainál fogva az ungvári járásnak fontos szerepe van e törekvések megvalósításában. Nagy lendületet adott a folyamatnak a Csap és Salamon község határában 1998-ban létrehozott "Kárpátaljai különleges gazdasági övezet", mely során további lehetőségek nyílnak a magas technológiájú termékek előállításához szükséges külföldi beruházásokra. Azóta több világcég is megtelepedett itt. Közöttük az egyik legnagyobb az Eurocar Rt., amely Volkswagen-Skoda gépkocsik összeszerelését végzi a helyszínen, és az elkövetkező élvekben tovább bővíti a termelését. 45 millió eurónyi pótlólagos beruházással az összeszerelő csarnok mellé egy gyártócsarnokot is épít, és az alkalmazottainak a számát 1500-ra növeli. Ugyancsak sok embert foglalkoztat a Comlait vasszerkezeteket gyártó cég, igen sok embernek ad majd munkát az Ukrinter Avtoszerviz kamionterminál. Csapon működik a Lego cég ruhagyára, amely több mint 400 embert foglalkoztat. Minaj községben építette fel gyártócsarnokát a Jazaki Ukraine, amely gépkocsikhoz szükséges villamos vezetékek gyártására szakosodott. Az ungvári járás az egyetlen közigazgatási egység, amelyik többnyire nem szorul állami támogatásra. Az itt működő vállalatoktól és a lakosságtól beszedett adók révén fedezni tudja a kiadásokat.

Gyors ütemben fejlődik a járás gazdasága, ezen belül a közlekedés és távközlés, a mezőgazdaság, a közellátás és az értékesítési ágazatokban figyelhető meg a legnagyobb elmozdulás. A járás életében egyre meghatározóbb szerepet játszanak a kisválallatok, amelyek a ténylegesen működő vállalatok több mint 70 %-át adják. Igen sok dolgozót foglalkoztat az építőipar.

A termelési szféra mellett igen fontos helyet foglal el az idegenforgalom. A járás területén, különösen a határközeli térségekben mind több korszerű panzió, üdülő- és pihenőhely épül. Közülük kiemelnénk a legnépszerűbbet, a Börvinges határában az Arany-hegyen található és lovas turizmusra szakosodó Arany patkó panziót. Szerednyétől nem messze, Andrijivka községben tevékenykedik egy farmergazda, aki olyan vendégek fogadására szakosodott, akik lóháton szeretnék bejárnia környéket.

Ukrajnában a külföldi tőke beáramlási listáján Kárpátalja a második helyet foglalja el. Ezek közül a legtöbb beruházás Ungváron és Ungvár környékén valósul meg.

Kultúra és oktatás

A kultúra, a hagyományőrzés, az irodalmi élet területén is több magyarságintézmény, fórum, egyesület működik. Közülük a megye határain túl is jól ismert az Eszenyi Népművészeti Központ. Itt tevékenykedoik a Ritmus Táncegyüttes. Ukrajna-szerte elismert a Druzsba énekkar, egyre népszerűbb a szürtei Rózsa, a palágykomoróci Nefelejcs népdalkör stb. A járásban Kereknyén, Kisdobronyban, Szerednyén és Tarnócon, Csapon működik művészeti iskola, valamennyi 6-7 fiókintézettel rendelkezik.

A megyeszékhelyen található az Ungvári Nemzeti Egyetem és számos főiskola (Ungvári Állami Informatikai, Gazdasági és Jogi Intézet), illetve a Hungarológiai Központ. Itt működik számos megyei lap szerkesztősége. A televízió- és rádióstúdiók, a megyei ukrán színház, a bábszínház, a filharmónia, és a vidék legnagyobb könyvtárai (az egyetemi és a megyei könyvtár).

Nagydobronyban a Kárpátaljai Református Egyház által működtetett református líceum kapott helyet, amely fennállása óta igen erős tehetséggondozó intézménnyé nőtte ki magát.

Pihenési és szórakozási lehetőségek

Az ungvári járás lakossága a meleg nyári napokon az Ung és a Latorca folyók mellett keresnek felüdülést. Sokan eljárnak a nevickei strandra fürödni. Itt a duzzasztógát környéke - a sekély víz miatt - a kisgyermekes családok kedvenc pihenőhelye. A horgászok inkább a Latorcára járnak hódolni szenvedélyüknek. Közkedvelt az Ungváron működő két uszoda is, ezekre is sokan váltanak bérletet. Téli hétvégeken Ungvárról sívonatok indulnak a hegyek felé. A legközelebbi síparadicsom a nevickei várral átellenben elterülő Ókemence község határában, a Pliska-hegyen található.

Ukrán nyelvű információk az ungvári járásról.

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat