Bátfa és környéke

Amennyiben sok termést akarunk, a metszés egyik legfontosabb alapelvét követve hosszúra metsszünk, ha viszont a hajtásképzés serkentése a célunk, rövidre kell metszeni. Nem szabad nagy termés reményében metszetlenül hagynunk a fákat, mivel ezzel megszüntetjük a termőrészek megújhodását, és hosszú távon lecsökken a termés. A helyes metszés egyensúlyt teremt a termő- és hajtórészek között. A visszametszés erősségét az előző évi növekedésből kalkulálhatjuk ki.

Ritkítás A fiatal fák alakító metszése után a termőre fordult gyümölcsfákat rendszeresen ritkítani kell, mivel a termőfelület az évek során egyre inkább a korona külső részére húzódik. Ilyenkor a meredeken felfelé törő, sűrűsítő részeket tőből el kell távolítani, a kedvezőtlen irányba növő ágakat pedig a kedvező irányba néző csúcsrügyre metsszük vissza.

Ifjítás Metszéskor a másik lényeges szempont a termőrész-ifjítás. A legtöbb fajta a 2-3 éves részeken terem, ezért az idős hajtások levágásával elérhetjük, hogy újak képződjenek. Múmiák A metszéssel egy menetben szedjük le a fákról, és semmisítsük meg a rajtuk maradt, betegségek kiindulópontjait jelentő gyümölcsmúmiákat. Fajtaspecifikusság A metszés nemcsak faj-, hanem fajtaspecifikus is. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a körtét kell másként metszetni, mint a kajszit, hanem a Jonatán metszése is különbözik a Húsvéti rozmaringtól. Ez a különbség épp az almánál a legszembetűnőbb.

A jó metszéshez ismerni kell a termőrügyek elhelyezkedését a termőrészeken. Cseresznyénél és meggynél a hosszú vesszők alsó és középső részein találhatók a virágrügyek, tehát azokat túlságosan nem célszerű visszametszeni. Ugyanakkor a meggy gyorsan felkopaszodik, ha nem metsszük vissza a vázágakhoz közelebb eső elágazásokra.

Szilvánál és kajszinál visszametszés helyett inkább ritkítsunk. A túl sok hosszú vessző nem kedvező, nagy részüket tőből vágjuk ki, csak a jó állásúakat hagyjuk meg. Törekedjünk a 2-3 éves gallyak megtartására.

Almánál, mint ahogy már említettem, az egyes fajták között nagy eltérések vannak, például a Jonathan sok hosszú vesszőt nevel, de ezek kevésbé termékenyek, ezért célszerű visszametszeni őket. Ugyanakkor az Idared vagy a Golden Delicious minden vesszőn megfelelően terem, ezért csak ritkítani kell. Az alma és a körte egyaránt a kétéves gallyakon hozza a legértékesebb termővesszőket néhány fajta kivételével (Bosc kobak, Nemes Krasszán). Ugyanakkor a körte termőrészei lassabban öregednek, ezért ritkábban kell lecserélni őket.

Az őszibarack vesszői vegyesen tartalmazzák a hajtó- és virágrügyeket. Visszametszésükkel a hajtásnövekedést segítjük elő. Régebben ezért a jövő évi vesszőkre gondolva azok egy részét visszametszették. Ma már sokan elegendőnek tartják a ritkítást, az erősebb hajtásokat meghagyva. A másodrendű vesszők és a fejlettebb nyársak is értékesek. Visszametszést inkább fiatal fákon, a koronaalakítás idején alkalmazzunk, mivel ez elősegíti a hajtásnövekedést.

Metszés után végezzünk a nagyobb sebfelületeken valamilyen faseb-kezelővel sebkezelést, az idősebb fák törzsén és vázágain pedig a kártevők búvóhelyeinek megszüntetésére törzskaparást. A lemosó permetezés szintén metszés után esedékes.

                                          MELEGÁGY

A könnyen elkészíthet melegágyakban korán elkezdhetjük a család számára szükséges palánták elállítását, így áprilisra, májusra - amikor ezek kiültetésére kerül a sor - már erős, nagy méret növények kezdik meg kinti életüket. Palánták kiültetésével korábban számíthatunk termésre, és az elnevelt növényeknek a hosszabb tenyészidő miatt a termésmennyisége is nagyobb lesz, mintha közvetlenül szabadföldbe vetettük volna a magokat.

Néhány évtizeddel ezelőtt még nagy hagyományai voltak a házikerti melegágyak építésnek, amelyekben könnyedén megnevelhetők voltak a család számára szükséges zöldségnövények és egynyári virágok palántái. Ma már csak kevés helyen alkalmazzák ezt a módszert. Ennek oka, hogy a palánták többsége megvásárolható termelőktől.
Ha azonban biztosra szeretnénk menni a kertünkbe szánt fajtákat illetően, akkor célszer magunknak felnevelnünk a palántákat. Ezt végezhetjük ablakpárkányon is, aminek hátránya, hogy az elégtelen fényviszonyok miatt megnyúlhatnak a növények. Emiatt kiültetéskor több odafigyelést igényelnek, de fejlődésük még így is kissé megtorpan. 
A másik palántanevelési lehetőség a melegágy építése, ami valamivel több munkával jár ugyan, de edzett, életerős növényeket eredményez a kiültetési időszakra.

A melegágy elkészítése

A melegágy egy üvegezett keretből áll, ami alatt zavartalanul fejlődhetnek a növényeink április végéig, május elejéig, amikortól már nem kell számítanunk talajmenti fagyokra sem.
A melegágy lehet „fűtés nélküli", de az év elején építettekbe érdemes némi biofűtést beterveznünk. A melegágyaknál a növények fejlődéséhez szükséges hőmérsékletet a termőföld alá rétegzett trágya biztosítja, amely bomlása során hőt termel. 
Először ássuk ki a melegágy alapját. A földet olyan vastagon termeljük ki, amekkora hely szükséges a trágyatalpnak és a rá kerül termőrétegnek együttesen. Január-februárban készített melegágyhoz 60-80, míg a márciusban, vagy az április elején készített melegágyhoz 40-50 centiméternyi vastag trágyatalp szükséges, valamint mindkét esetben 20 centiméternyi termőföld vastagsággal számoljunk ezeken felül. A trágyatalp vastagságbeli eltérése természetesen abból adódik, hogy minél hamarabb akarjuk használatba venni a palántanevelő helyet, annál hosszabb ideig van szükségünk arra, hogy a trágya bomlása meleget szolgáltasson a fejlődő palántáknak.
A trágyára csak akkor rétegezzük majd a termőföldet, amikor az már bemelegedett. A melegágyi keretet természetesen a trágya behordása után egyből szereljük fel, így gyorsítva a bomlás, és az ezzel járó hőtermelés beindulását.
A melegágy magassága akkora legyen, hogy a növények kényelmesen elférjenek majd alatta, tehát legalább 40-50 centiméter. Az üvegezett keret alá deszkakeretet is szerkeszthetünk, de földből emelt kupacra, vagy téglákból kirakott emelvényre is helyezhetjük ezt. A lényeg, hogy könnyen kezelhet legyen, hiszen minden munkafolyamat elvégzésekor, ezt le kell emelni. Az üveg lejtsen, hogy a víz lefolyhasson róla.
Vetés előtt jól szellőztessük át a földet, forgassuk meg, hogy a bomlás során keletkezett gázok távozhassanak belőle. A melegágyi növénynevelésben egyébként a szellőztetés folyamatosan kulcskérdés, a bomló anyag keltette gázok miatt.
A káposztafélék, és karalábé palántáinak neveléséhez 5-7 hét szükséges, a paradicsom és a paprika a vetéstől számított 8-12 hét múlva lesz kiültethet az üveg alól, zellernél is 10-12 hetes nevelési időre számítsunk. A palántaneveléshez szükséges időtartam és a trágyatalp vastagságából adódó hőtermelés ismeretében már csak a kiültetés tervezett időpontját kell meghatároznunk, és attól visszaszámolva megkapjuk a vetés időpontját.
A kelés után a növekvő magoncokat ritkítsuk meg, vagy tűzdeljük át, hogy mindig legyen elegendő helye a fejlődő növényeknek. Kiültetés előtt egyre többet szellőztessünk, és az üvegre rakott árnyékolást is fokozatosan csökkentsük, így edzve a palántákat a kinti körülményekhez. Ha nem tartjuk be a fokozatosságot, könnyen megperzselheti majd a májusi Nap a frissen kiültetett növényeinket.

Milyen trágyát használjunk?

Az istállótrágyák közül a lótrágya a legjobb hőfejlesztő, körülbelül 60 százalékos nedvességtartalma szintén kedvez a bomlás gyors beindulásának. A trágyatalp a berakást követen egy héttel már erjedésnek indul, és a következő héten akár 60-70 °C-ot is produkálhat. Ezután hűlni kezd, és 30 °C körüli hőmérsékletével két hónapon keresztül egyenletesen biztosítja a magoncoknak a megfelel hőmérsékletet.
A marhatrágya - mivel nedvesebb a lótrágyánál - lassabban kezd el erjedni, és kevesebb hőt termel. Érdemes a marhatrágyát keverten alkalmazni a jobb hőtermelő hatékonyság érdekében. Mázsánként egy kilogramm nitrogén műtrágyát, vagy égetett meszet is keverhetünk hozzá, amely az erjedés beindulását segíti. A juh, nyúl és baromfitrágyát hőtermelésre kisebb nedvességtartalmuk miatt ritkán alkalmazzák, ha mégis akkor vízzel keverve. A melegágy trágyáját - miután bemelegedett - tömörítsük, hordjuk rá a termőföldet, majd kezdődhet a vetés.

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat